Ki más tudná átadni ezeket a tapasztalatokat, emlékeket, mint a falu legidősebb lakója, Kohl Regina néni, aki nemrég töltötte be a 90. életévét. Vele készített interjút Kürti Melinda. - Mikor alakult meg az iskola Kecskéden? -A Kohlok, Hartmannok, Neckernuszok Baden-Württembergből jöttek a 18. század közepétől (körülbelül a 1740-es évektől). Az Eszterházy grófság intézte a betelepítést. Mivel Kecskéd egy puszta volt, a betelepítés után még évek kellettek a templom és az iskola megvalósításához. Kecskéden először iskolai oktatás 1750-es években kezdődött. Ekkor még egy kis házikóban volt egy szoba, ott tanultak a gyerekek, egy tanító segítségével. - Milyen anyagokat használtak az iskola és az egyéb épületek megépítésekor? - Vályogtéglából épültek a házak, szalma, vagy nádtetővel fedték őket, ahogy a svábok otthon megszokták. Az iskola végében volt egy pottyantós WC. - Milyen öltözékben, lábbeliben jártak a gyerekek iskolába? - Népviseletbe jártak, paraszt szoknya, blúz, pruszlik, joppal. Nem egyenruhába jártak, de minden gyermek hasonlóan öltözött. Nem voltak nagy különbségek az öltözékek terén. Anyám és én is varrtunk az egész falunak, még menyasszonyi ruhákat is. Régen faklumpában mentek a gyerekek iskolába hideg télidőben. Az iskola folyosóján minden gyermek kibújt a klumpájából, és harisnyába (alul vastagon foltozott, hogy meg ne fázzanak) mentek be a tanterembe. A klumpa télen, frissen esett hó után különösen nehéz viseletnek bizonyult. A klumpa talpára vastagon rátapadt a hó, ami bent az iskola folyósón teljesen felolvadt. Nem volt pénzkereset, de valahogy a nép meg tudta oldani, hogy legyen mit viselni. A kifaragott faklumpát nálunk a papa készítette a vonópadon. Felső része erősebb anyagból, az ünneplő klumpa bársonyból készült. Nyáron mindenhová mezítláb jártak a gyerekek, még a templomba is. - Hogyan zajlott a gyerekek egy iskolai napja? - Elmentek reggel 8 – 12-ig iskolába, hazamentek ebédelni, majd úgy emlékszem 13-16 óráig visszamentek tanulni, mintha szombaton is mentünk volna iskolába. - Milyen nyelven folyt az oktatás? Az 1900 évek elejéig a szüleim még németül tanultak, az osztrák-magyar monarchia hatására a tanárok németül oktattak. 1890-től lett először 2 tanító. Ekkor Hegyháti Alajos volt az igazgató, az ő idejében is még németül folyt a tanítás. A magyart, mint idegen nyelvet oktatták. Németül beszélt a nép, minden házban. Nem kötelező jelleggel, de óvoda is volt a faluban. Mikor én óvodás voltam, az óvó néni magyarul beszélt, de hamar megszoktam, iskolára már perfekt beszéltem magyarul. Az első világháború után vezették be, hogy magyarul is tanítsanak az iskolába. A politika ezt is meghatározta. Nálunk az iskolában már magyarul és németül is tanított a Keller házaspár. - Regina néni mikor kezdte az iskolát? -1928-ban születtem, 1934-ben kezdtem az iskolát, a háború előtt. Szerettem iskolába járni, jó tanuló voltam. - Hányan voltak az Önök évfolyamában? - Nem sokan voltunk, 6 fiú és 8-9 lány. Összevont osztályok voltak. - Milyen tantárgyak voltak? - Elég erősen ment a fejszámolás, talán erősebben, mint most, mai napig nagyon jól megy a fejben számolás. Írásban is tanították az összeadást, kivonást, szorzást osztást. Úgy emlékszem volt számtan, írás, olvasás, énekóra, és énekkar is volt. Szívesen szavaltak a gyerekek ünnepekkor. Később földrajzot, történelmet is tanítottak, Európát oktatták leginkább. A történelmet szerettem, pedig megviseltek a háborúk.   - Hogyan nézett ki egy tanterem a harmincas évek tájékán? -A fapadokban volt a tintatartó, volt a palavessző, palatábla. Azt magunkkal hordtuk. 6-7 gyerek fért egy fapadba. A táskánk úgy készült, hogy a kukorica levelét megfontuk, ebből készültek a kosarak, szatyrok. A tolltartó fából volt. Volt egy-két könyvünk, pl.: olvasó könyv, 1-1 füzet is volt, de nem úgy, mint most. Most más világot élünk, de a lényeget akkor is megtanultuk, talán erősebben is. - Hogyan szabályozták (jutalmazták és büntették) akkoriban a gyerekeket? - Volt egy-két élénk gyerek, de nagyobb rend, és fegyelem volt, mint most. Keller tanár úr szigorú, de rendkívül jó tanár volt. Elismerte a gyerekeket. Én kissé félénk voltam, belelátott a lelkem mélyébe, azt éreztem bátorított. A tanulók, amikor kijöttek az iskolából, nem össze-vissza futkostak. Volt egy vigyázó egy-egy utcára, ő kísérte haza a gyerekeket. Kötelezően, tisztelettel köszöntek mindenkinek a gyerekek: „Gelobca Jésus Krisztus”, Dicsértessék a Jézus Krisztus. - Milyen továbbtanulási lehetőségek voltak? - Nálunk az osztályból senki sem tanult tovább. Egy rokonuk Kisbérre ment 4. osztály után, plusz 4 éves gimnáziumi előkészítőbe. Lehetett tovább tanulni például tanítónőnek, varrónőnek, vagy cipésznek, de nagyon kevesen tanultak tovább. 12-13 éves kortól a testvéreim, és még sokan mások már mentek Budapestre szolgálni. - Milyen változást hozott a II. világháború? -II. Világháború idején 1939-től elkínlódtunk 1945-ig ezzel az összevisszasággal, szörnyűség, ronda politika, nekirontottak egymásnak a népek, nem is szívesen beszélek róla. 1945-től nyolc osztályossá vált az iskola. Egy német nemzetiségi faluban nem tanították a német nyelvet! Háború után magyarul folyt az oktatás, és orosz volt az idegen nyelv. Féltek is németül beszélni az emberek. 1952-től államosították a katolikus iskolát. 1960 után az összevont osztályok megszűntek, megépült az „Új iskola”, több tanár tanított. 1965 után kezdték újra bevezetni a német nemzetiségi nyelv oktatását. Kürti Melinda - 17 years old